Az egészségügyi ellátás visszautasításának joga sokban hasonlít az önrendelkezési joghoz. Ugyanakkor a hétköznapokban is sokszor említik az ellátás visszautasításának jogát, de ez többnyire az eutanázia kérdése kapcsán kerül felszínre.

Az önrendelkezési jog kapcsán megismertek szerint e betegjog érvényesülésénél is egyik lényeges szempont, hogy a beteg az egészségügyi ellátást - szabad akaratából, kényszertől mentesen - visszautasíthatja. Látszólag a visszautasítás joga korlátlan, azonban e jogosultságra is jellemző, hogy nem abszolút értelemben véve kezelendő, korlátozása lehetséges törvényes keretek között arányosan, de lényeges tartalmát tekintve nem. A kivétel ebben az esetben is az, hogy nem utasítható vissza az egészségügyi ellátás, ha ezzel mások élete vagy testi épsége lenne veszélyeztetve. Nem utasítható vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás, ha a beteg várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.

A visszautasítás formái között a jogalkotó különbséget tesz, mivel elvileg bármilyen ellátás visszautasítható, de a visszautasítás formája különböző lehet. Amikor a beteg olyan ellátást utasít vissza, aminek elmaradása egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodást eredményezne, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében teheti meg.

Két fontos megjegyzés az ellátás visszautasításához. Az egyik az, hogy a beteg az elutasításról hozott döntését bármikor visszavonhatja alaki kötöttség nélkül, illetve az, ha a beteg vissza is utasítja az egészségügyi ellátást, úgy a szenvedéseinek és fájdalmának csökkentéséhez ezután is joga marad.