A méhnyakrák a nők második leggyakoribb daganatos betegsége a mellrák után Magyarországon, évente 1000-1200 új esetet fedeznek fel, és átlagosan közel 500 nő hal meg évente ebben a megelőzhető, idejében felismerhető és gyógyítható betegségben.

A méhnyakrákos megbetegedések kialakulása nemi úton terjedő vírushoz köthető. A humán papilloma vírus (HPV) okozta fertőzés és a méhnyakrák közötti oksági összefüggés, a HPV rákkeltő szerepe tudományosan elfogadott.

A méhnyakrák keletkezése időben elhúzódó, többszakaszos folyamat, amely fokozódó súlyosságú hámelváltozások sorozatán keresztül alakul ki. Ezek a rák kialakulását megelőző hámelváltozások jelentik a méhnyakszűrés tényleges célállapotait. A rákmegelőző folyamatok hosszú ideig, nem kevesebb, mint 10 évig időzhetnek tünetmentesen tünetmentes, de már kimutatható állapotban.

A HPV vírus okozta méhnyakrák megelőzésében egyaránt alkalmazhatók az elsődleges és másodlagos prevenció adta lehetőségek.

Az elsődleges megelőzés elemét képezi a HPV vakcináció, amely a méhnyak rosszindulatú rákos megbetegedéseinek jelentős részét kiváltó vírusfertőzések bizonyos törzsei ellen – jelenlegi tudásunk szerint szinte 100%-ban - véd. A méhnyakrákos megbetegedések 70%-át ugyanis két HPV vírustörzs, a HPV 16 és 18 vírustörzsek okozzák, mely ellen a jelenleg piacon lévő két védőoltás védettséget nyújt. Mivel a HPV fertőzés elsődlegesen nemi úton terjed, a vakcinációt a nemi élet elkezdése előtt célszerű megtenni.

A másodlagos megelőzés elemét képezi a méhnyak - szűrés, amely méhnyaksejtv-izsgálatot jelent sejtkenet vizsgálat keretében, ahol a rákmegelőző állapotokat szűrik ki. További másodlagos megelőzési forma a felismert betegség továbbfejlődésének megszakítása az azonosított elváltozások sebészi megoldása révén. Újabban egyre elterjedtebb a humán papillóma vírus kimutatása is (HPV szűrés).

Fontos megjegyezni, hogy a HPV vakcináció a komplex méhnyakrák megelőzés része, a méhnyak-szűréseket azonban nem helyettesíti. A tudomány mai állása szerint az oltás és a rendszeres nőgyógyászati szűrés együttes alkalmazása a leghatékonyabb védekezés a méhnyakrák kialakulása ellen.

Hazánkban népegészségügyi célú szervezett méhnyakszűrés 2003-ban indult meg, 25-65 év közötti nők 3 évente történő folyamatos szűrését jelenti komplex nőgyógyászati vizsgálat keretében. 2009-ben védőnői szűrési program indult meg az országban a kistérségek egyenletes elérésére. A HPV vakcináció megjelenését követően hazánkban is lehetőség nyílt a HPV vakcinációra, egyelőre a társadalombiztosítási kereteken kívül.